Páty lélekszámának alakulása a 17. századtól napjainkig


/Ősi családnevek/

A budai szandzsák 1559. évi összeírásában Páty pusztaként szerepel. Pálffy Miklósnak Esztergom megye főkapitányának Buda felszabadítását célzó tervében az szerepelt, hogy ellehetetleníti a várőrség élelmezését. Ezt úgy gondolta, megvalósítani, hogy megszüntette az élelmiszer utánpótlást. 1598. július 10-én jelentette a királynak, hogy Buda alatt mindent elpusztított s egyetlen jobbágyot sem hagyott a helyén. Négy hónappal később, 1598. november 3-án kelt az a dokumentum, amely a budai ostrom leírását adja. Ebben is az szerepel, hogy a Buda körül fekvő falvakból az összes parasztot kiköltöztették. A három egybehangzó dokumentum alapján okkal feltételezhető, hogy Páty is lakók nélkül maradt. Nem csak az esztergomi, de a váci várkapitány is különös módját választotta a hadviselésnek. Hogy a vár ne kerüljön az ellenség kezére, felrobbantotta azt. Lassan, lassan Pátyra kezdenek visszaszivárogni a lakók.

1613-ban már arról értesülünk, hogy a pátyiak is szerepet kaptak a felrobbantott váci vár újjáépítésében. Az 1638-45. évi dika jegyzék szerint is Páty már lakott hely, adózó porta volt. 1668 áprilisában királyi mandátum érkezett Fülekre ahol a török által a saját területéről elűzött nemesi megye (Pest-Pilis-Solt-EgyesültMegye) ebben az időben gyűléseit tartotta -, amelyben a király megparancsolta a megyéknek, hogy a hozzájuk tartozó települések lakóit vallassák ki a törökök kihágásairól. A vármegye 125 helysége közül 94 településnek a küldöttei tettek részletes vallomást az eléjük terjesztett tizenkét pontból álló kérdések alapján. A küldöttek közt ott találjuk a pátyiakat is, akik bátran elpanaszolták a törökök zsarnokságát, túlkapásait, felemlítették a súlyos adóterheket és mindazt, amivel többletterhet raktak a szerencsétlen lakosság vállára. Az 1690. évi összeírás Pilis-és Pest Megyében 2 várost és 52 lakott helyet említ, köztük Pátyot is mint n é p e s helyet. 1695-ben Pátyot 3 portával jegyzik. A 18. század elejétől rohamos fejlődésnek indul. 1715-ben 31, 1720-ban pedig 89 családfőt írtak össze Pátyon. Ennek a két összeírásnak köszönhetően tudom közreadni a családfők névsorát.

Nem tudhatom, hogy akad-e tősgyökeres pátyi aki családfájának gyökereit kutatva ennél az időpontnál mélyebbre tud ásni, de nagy öröm volna. Az érdeklődők kedvéért álljon itt a háromszáz esztendővel ezelőtt jegyzett családfők általam ismert teljes névsora:


Pátyi családnevek 1715-1720-as évekből
     
ÁLDOTT STEPHANUS LÉVAI JOANNES TEREMES JOANNES
BAJOTI GEORGIUS LUKÁCS ANDREAS TORMA JOANNES
BALA STEPHANUS MAJOR STEPHANUS TÓTH ANDREAE
BALIKO STEPHANUS MÁRTON JOANNES TÓTH MATHIAS
BALLA STEPHANUS MATYÁS JOANNES TÓTH MICHAEL
BALOG STEPHANUS MÁTYÁS STEPHANUS TÓTH MICHAELIS
BERECZKI ANDREAS MOCSI MICHAELS VARGA GEORGIUS
BESNYI GREGORIUS MUCSI GREGORIUS VARGA JOANNES
BORBÉLY SÁMUEL MOLNÁR MICHAEL VÉG MICHAEL
CZIGÁN STHEPHANUS MUSIK JOANNES VÉG STEPHANUS
CSEREKLE JOANNES MUSIK STEPHANUS  
CSEREKLE JOHANNES MUZI ANDREAS  
CSEREKLE MICHAEL MUZI MICHAELS  
CSIRKE JOANNES NAGY STEPHANUS  
CSOMA STEPHANUS NYERGES ANDREAS  
DÁNYI STEPHANUS NYILAS ANDREAE  
DEMÉNDI GREGORIUS NYILAS FRANCISCI  
FALUVÉGI STEPHANUS PALL STEPHANUS  
FARJUNGI JOANNES PÁLL THOMAS  
FARKAS JOANNES PAP GREGORIUS  
FEKETE STEPHANUS PAP JOANNES  
FODOR JOANNES PAP MICHAEL  
GALL TOMAS PÁSZTOR(BORJÚ) ANDREAS  
GEORGII RELICTA PÁSZTOR(BORJÚ) STEPHANUS  
HARANYOS STEPHANUS PÁSZTOR STEPHANUS  
HARCSA GREGORIUS PETRES GREGORIUS  
HORVÁTH GREGORIUS POLGÁR MICHAEL  
HORVÁTH JOHANNES SARKADI MICHAEL  
ITEVŐ JOANNES SÁNTA MICHAEL  
KEREG JOANNES SIMONYI ANDREAS  
KEREG STEPHANUS SILLINGI MARTINUS  
KEREG FRANCISCUS SILING MARTIN  
KERÉK JOANNES SZABÓ GREGORIUS  
KERÉK MICHAEL SZABÓ JOANNES  
KISS STEPHANUS SZABÓ FRANCISCU  
KODA MICHAEL SZABÓS TEPHANUS alias MÉRGES  
KOVÁCS GREGORIUS SZÁNTÓ MICHAEL  
KOVÁCS MARTINUS SZILVÁSI GEORGIUS  
KOVÁCS JOANNES    
KOVÁCS JOANNIS    
KOVÁCS STEPHANUS    
KUKLI ANDREAS    
     

1770-ben újabb ősi pátyi családnevek váltak ismertté

Páty lélekszámának alakulása 1778-tól napjainkig
***



mouseover